|
30 év egy iskolában
1967. augusztus közepén kerültem Vácra, a Köztársaság Úti Általános Iskolába. Az új iskola építése 1965-ben elkezdődött ezzel egy időben a Köztársaság út 69. alatti épületet a városszerte ismert “Kőkapu iskolát” 1,5 millió forintért felújították. Cserépkályha került minden terembe, az olajos padlót parketta váltotta fel, az addig nyitott oldalfolyosót beüvegezték. A korszerűsítés ellenére mindenki várta már az új épületbe költözést. A nyolc tantermes iskola 1968-ban készült el és 1968/69-es tanév már az új épületben kezdődött. A költözködés jórészt a tanulók segítségével gyalogosan, kézi erővel, de igazán jó hangulatban zajlott. A felnőttek és gyerekek lelkes örömmel hordták át a rájuk bízott felszerelést. 1968. szeptember 18-án bensőséges ünnepség keretében vették birtokba az új épületet. Az alsó tagozat továbbra is a Köztársaság úti épületben maradt.
Vácon elsőnek itt vezették be az egyműszakos, váltás nélküli tanítást. A jobb adottságok az iskola szakmai fejlődésére, tanítás színvonalának, hatékonyságának emelésére is kedvező hatással voltak. A tanulók helyben történő étkeztetése lehetővé tette a napközi bővítését. Nőtt a gyermekek száma, lehetőség nyílt a délutáni foglalkozások szakmai színvonalának emelésére. A szakköröket irányító tanárok lelkes munkájának köszönhetően sok érdeklődő tanuló sajátított el a követelményeket meghaladó ismereteket. Visszatekintve a múltra úgy tűnik, az adottságok kedvező változása mintegy felszabadított egy sor szellemi energiát is, melyet az iskola vezetése helyes irányba tudott terelni, tartani, ami a légkört is megváltoztatta, megújította. A tantestület elfogadta, és egységesen támogatta azokat a közösen kialakított célokat, amelyekhez a vezetőség a megfelelő anyagi forrásokat biztosítani tudta. Az új körülmények új távlatokat teremtettek az iskola eredményes működéséhez. A 70-es évektől a tantárgyi vetélkedőkön egymás után hozták tanulóink az érmes helyezéseket. Tanulóink jeleskedtek a sportban is. A kulturális eseményeken, versenyeken is sikereket arattunk. Egymás után két alkalommal is iskolánk nyert vándorzászlót, mint az úttörő munkában és tanulásban és fegyelemben legjobb iskola. Az 1978/79-es tanév első félévében komplex látogatás volt nálunk. Az összegző értekezleten megdicsérték az eredményes munkát, a nyugodt alkotó légkört, a rendet, és a tisztaságot. A tanulmányi munka mellett gazdagították közösségünket az emlékezetes nyári táborok, közös tanulmányi kirándulások.
1980-ban egy korszak zárult le az iskola életében: nyugdíjba ment Zsebesi István igazgató, aki 25 éves eredményes igazgató munkásságáért Arany János-díjat kapott. Az igazgató váltás után mindenki tette a dolgát az oktató nevelőmunka színvonalának megőrzése szinten tartása volt legfontosabb feladat.
Az 1983-ban került az iskola élére Dóra Zoltán, akit lelkesedéssel és szeretettel vártunk, azóta ő vezeti iskolánkat. Ekkor indultak az angol tagozatos osztályok. Majd informatika tagozattal is gazdagodtunk. Ez a pár gondolat termesztésen nem tudja még közelítő pontossággal sem érzékeltetni azt a sok munkát, a napról napra megújuló erőfeszítést, amit egy jól összeforrott csapatnak, beleértve a technikai személyzetet is, meg kellett tenni, ahhoz hogy e 30 éven keresztül iskolánkat a városban a legjobbak között tartsák számon. Kapos Mihályné 1999 |
Iskolánk története 1983-2000-ig
Igazgató: Dóra Zoltán
Dóra Zoltán 1939. november 18-án született Egerben. Az általános iskolát Felnémeten, a középiskolát Egerben végezte. Az egri tanárképző főiskolán magyar – orosz szakos tanári oklevelet, majd kiegészítő szakon az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.
17 évig volt iskolánk igazgatója, ez elég hosszú idő ahhoz, hogy személyiségével komoly hatással legyen az intézmény arculatának alakulására.
Az alábbiakban egy általa megfogalmazott visszaemlékezésből idézzük az iskolánk történetének azt az időszakát, amelyben ő vezette az intézményt.
„Elhatároztam, hogy az iskolában kialakult hagyományokat folytatom .Építek a tantestület szakmai felkészültségére, törekszem arra, hogy az alsó és felső tagozat szorosan együttműködjön.
Az angol nyelvi tagozat már kialakulóban volt, úgy véltem, hogy a tantestület egyetértésével kialakítjuk az angol tagozatos osztályokat. Ezt a tehetséggondozás egyik formájának tekintettem.
Felmerült bennem, hogy a tornatermi öltözők és a technikai tantermek fölé érdemes lenne újabb tantermeket kialakítani. Távlatokban az egész épület beépítését is terveztem, de erre csak jóval később került sor.
Terveim közül az alábbi fejlesztéseket sikerült megvalósítanunk:
A rendszerváltás előtt
A konyhai széntüzelésű kazánt olajtüzelésűvé cseréltük.
A technika terem feletti tetőtér beépítésével három új tantermet nyertünk Az építési tervet Mladek Ferenc és társa társadalmai munkában készítette el. Mladek Ferenc végezte el a statikai vizsgálatokat is. Így a kivitelezésen kívül csak az épületgépészeti terv került pénzbe.
A szolgálati lakás megszüntetésével a konyha raktárterület és az étkező bővült, és ki lehetett alakítani az élelmezésvezető irodáját is.
A nyolcvanas évék végére az Köztársasági épület siralmas állapotba került. Az átázott falak helyenként omladoztak, a villanyvezeték életveszélyes állapotban volt. Bár volt egy részleges felújítás, a problémák továbbra is fennmaradtak. A Komber (ez volt a tanácsi intézmények beruházója) ugyan a Köztársaság úti épület felújítását, korszerűsítését szorgalmazta, a Gamesz akkori műszaki vezetőjével, Máté Józseffel én az Árpád úti épület tetőtéri beépítését javasoltam. Ennek ellenére tanulmányterv készült a kisiskolára, a megvalósulásból azonban semmi nem lett (pénzhiány miatt). Ez természetesen várható is volt. Persze a tervekre jelentős összeget kellett fordítani.
Közben az Árpád úti épületben napirenden voltak a beázások. A lapostető szigetelését nem sikerült megoldani. Igazolódott az elképzelésem: egyetlen megoldás a tetőtér beépítése. Ezzel védjük az épület állagát, új tantermeket hozunk létre, s itt elhelyezhetjük a Köztársaság úti iskolában tanuló 1—3. osztályokat. Ennek pedagógiai szempontból is lesz hozadéka, ugyanis a tantestület együtt lesz, szorosabbá válik a két tagozat együttműködése.
A rendszerváltás után
Elképzelésem szerencsésen találkozott az új városi vezetőség egy részének tervével. 1992-ben megkezdődött az építkezés. Ez a több mint 30 000 000 Ft-os beruházás magában foglalta a gázfűtésre való átállást is. 1993 szeptemberében, az évnyitó ünnepség keretében Moys Csaba alpolgármester úr átadta az új épületszárnyat. Igaz, az ünnepséget csak távolról követhettem, mert a beruházásban való aktív részvételem „jutalmaként” új igazgatói kinevezésemhez az önkormányzattól nem kaptam meg a szükséges többséget. Sic transit gloria mundi—gondoltam magamban, és túltettem magam az eseményen. Szeptemberben azonban újra megválasztottak, és jöhettek az új elképzelések. A tervei között szerepelt még egy második tornateremet építése, de ez akkor irreális célkitűzésnek tűnt, hiszen a pénz már akkor is egyre szűkösebben csordogált. Azt azonban keresztülvittük, a többi feladat utódaimra maradt, akik meg is tettek mindent a további fejlesztések érdekében
A pedagógiai munkáról
Sokan mondják, hogy ma az igazgatónak csak „menedzselnie” kell az iskolát. Feladata, hogy minél több pénzt szerezzen. Ez csak részben igaz. Az iskolai okatás-nevelés színvonalának záloga a jó tantestület. Az igazgatónak ezt a jó szakemberekből álló csapatot kell harcba küldeni, hogy megnyerje a csatát Szerepe olyan, mint a karmesteré. Lehet, hogy nála van aki jobban hegedül, fuvolázik, tehát nem ő a legjobb zenész, de hogy a zenekar pontosan tolmácsolja a szerzőt, ahhoz kell a karmesteri pálca..
Arra törekedtem, hogy mindenkinek legyen lehetősége képességei kibontakoztatására, ehhez kerestem az utakat.
Az angol tagozat már akkor elindult, amikor én az iskolába kerültem. Sajnos, eleinte csak felemás módon valósulhatott meg: nem voltak homogén osztályok. Az angolt nem tanulók számára külön foglalkozásokat kellett szervezni, s erre lassan már nem volt túlórakeret. Másrészt többen úgy véltük, hogy a gyengébbek felzárkóztatása mellett a tehetséggondozás is fontos feladat. Ezért hoztuk létre, kollégáimmal egyetértve, a homogén angol tagozatot. Később az orosz nyelv megszűnésével a felszabaduló órákat megkapták a tagozatos osztályok, így ők a felső tagozaton heti hét órában tanulhatták az idegen nyelvet. Nem volt szerencsés azonban az a kísérlet, hogy a harmadik évfolyamtól külön tagozatos osztályt indítottunk. Ezt később megszüntettük. Mindenesetre az angol tagozat nagy vonzó erő volt, iskolánkba szinte tömegesen jelentkeztek a tanulók más körzetből, sőt vidékről is.
Az angoltagozat után számítástechnikai tagozatot is indítottunk. Ezzel újabb kínálatot nyújtottunk a szülőknek.
Fontos szerepet kapott iskolánkban az anyanyelvi nevelés. Önként vállaltuk a Kazinczy-verseny körzeti döntőjének lebonyolítását. Tanulóink több alkalommal, értek el első helyezést.
Pornóiné kolléganőm kezdeményezésre bevezettük a .szorobánt.
Tanulóink nemcsak az elméleti tantárgyakban, hanem a sportban is kimagasló eredményt értek el.”
Nagy-Göde Péter
2000-2005
Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett kémia-biológia szakon, illetve biológus-kutató szakon.
Az igazgatást nagy odaadással, felelősséggel, a tantestület, a szülői és a tanulói közösség iránti bizalommal, nyitottsággal kezdte. Már igazgatóhelyettes korában világossá vált előtte, melyek azok a környezeti, tárgyi szükségletek, amelyek a jó nevelő-oktató színvonal megtartásán túl, annak javítását, biztonságosabbá tételét is szolgálnák. Ugyanezt tette a pedagógiai tartalomhoz, gyakorlathoz tartozó szükségletekkel is. Miután megkezdte igazgatói munkáját, a tantestület vérkeringése felpezsdült. Az iskolai élet rendje, fegyelme szervezettebbé, kiegyensúlyozottabbá vált.
Gyors eredmények születtek. Udvariassága intelligenciája, együttgondolkodási készsége, rugalmassága, céltudatossága, kristálytiszta érvelése meggyőzte az illetékeseket. Álljon itt néhány példa: végre lett kerítés az iskola hátsó udvara körül, a kézilabdapálya balesetveszélyes talaja új bitumenburkolatot, a focipálya új salakozást kapott; a tornaterem nagy örömünkre megújult, vigyáztunk is az új parkettára; a lerobbant, beázott konditerem és a hozzá vezető folyosó alkalmassá vált sportolásra; megújult, higiénikus, sőt szép lett az első emeleten, majd a földszinten is, valamint a testnevelés órákhoz kötődő öltözőkhöz tartozó vizesblokk; lett végre portás! A gyerekek boldogan vették birtokba a fa játszóteret; és a létrehozott „udvari tanterem” a tavasz beköszöntével és ősz elején a legkedveltebb „tanterem” lett. Tervezetté vált a tantermek berendezéseinek (táblák, padok, szekrények, könyvtári asztalok, székek stb., audiovizuális eszközök stb.) cseréje. Iskolánk informatika-számítástechnika tagozatos is. Lépést kellett tehát tartani a számítástechnika gyors fejlődésével! Az igazgató úr terveihez megnyert két céget is, a BRVZ-t és az Optotrans-t ( ma Synergon). Segítségükkel korszerűsíttette a kábeleket, megbízható hálózati rendszert alakíttatott ki, egységesítette a gépparkot. Ekkor vettük az első projektort és az első laptopot is. Az iskola honlapjának megjelenése is ekkorra datálható. Számítógép került a könyvtárba és a tanári szobába. A könyvtárba telepített számítógép feladata részben a könyvtárkészlet nyilvántartásának korszerűsítése, könnyen hozzáférhetővé tétele, részben a tanulók önálló kutató munkájának, ismeretszerzésének, a házi feladatok megoldásának segítése volt. A tanári szobába telepített számítógép is mindig működött: segítette a pedagógusok felkészülését, ismereteik bővítését, múzeumlátogatások, osztálykirándulások, táborozások megszervezését.
A gyarapodások, az újítások, a korszerűsítések felsorolását csak abbahagytam, nem befejeztem. Természetesen mindez nem egy esztendő alatt történt! A megvalósulás feltétele volt, hogy sikerüljön a kollégákkal együtt szponzorokat szerezni, a szülők együttműködését, támogatását, olykor anyagi támogatását is megnyerni.
Miféle új szükségletek merültek fel a pedagógiai munkában? A XXI. századba léptünk, az Európai Unióba készültünk. A nemzetközi felmérések is mutatták, hogy már nem elég a tárgyi tudás, azt bármilyen új helyzetben, új összefüggésben elő kell tudni hívni, fel kell tudni ismerni és alkalmazni kell tudni. Kerüljön hát középpontba a tanulás tanításának módszertana, a képességfejlesztés, ennek során a differenciált fejlesztés a tanulói szükségletnek megfelelően! A szervezeti keretek közül a frontális és egyéni munkát egyre nagyobb arányban egészítse ki a csoportmunka, amely az együttműködést, az egymáshoz való alkalmazkodást, a toleranciát, az egymás elfogadását is segíti! Ezek a tények, felismerések jelentős szerepet játszottak az iskolai, valamint az egyes munkaközösségek munkaterveiben. És persze fontos lenne az integrált oktatás – ami a gyerekek szociokulturális helyzetét illeti – már csak azért is, ( a sok ok közül) mert a gyerekek sokszor többet tanulnak egymástól, mint tanáraiktól, követendő mintájukat is társaiktól veszik, s mert minden gyerek tehetséges valamiben, s azt, hogy miben, legalább az osztályfőnöknek észre kell vennie, s lehetőséget adnia arra, hogy e tehetség megmutatkozhasson és tekintélyt szerezhessen az egyébként rossz tanuló számára a jó tanulók körében. Ebbe beletört a bicskája. A pedagógusok sokat vitáztak egymással, érveltek, de nem sikerült minden érdekelt felet meggyőzni. Az igazgató úr korrektsége itt is megmutatkozott: erőszakkal nem lehet célt érni! Minden maradt a régiben. Illetve mégsem. A szemlélet-formálódás érzékelhető, tetten érhető volt.
Milyen volt főnöknek? „Úgy bánj az emberekkel, mintha azok lennének, amiknek lenniük kellene, s így segítesz nekik abban, hogy azzá váljanak, amivé képesek válni.” (Goethe) Lehetett volna ez a mottója. Valahogy így gondolkodhatott, mert ez tükröződött cselekedeteiben, munkájában, emberi viszonyaiban.
Pici irodájának legfőbb berendezési tárgya a számítógépe volt. Itt tervezett és számolt: mennyi a rendelkezésünkre álló óraszám, mennyi a pénzünk? Hogyan lehetne ezeket úgy elosztani, átcsoportosítani, hogy minden szükséges, felmerült igényt ki tudjon elégíteni, hogy jusson egyes tantárgyaknál csoportbontásra, középiskolai előkészítőre, a tanulmányi- és sportversenyek nevezési díjaira, a gyerekek utaztatására, tánc-, dráma- ,tűzzománc stb. szakkörre, tűzzománc kemencére, sportra, mazsorettre stb. stb.? Ez napra kész figyelmet és fegyelmet igényelt. Számítógépén a következő tanévek óraszámai is ott sorakoztak, mert, amit idén elkezdünk egy csoporttal, azt tovább kell vinni, ahhoz a feltételeket meg kell tervezni!
A munkát, a minőséget, a „hozzáadott értéket” nagyra becsülte. Anyagilag is elismerte. A rendet, a fegyelmet, a tisztes munkavégzést az igazgatóhelyetteseken, a munkaközösségeken és azok vezetőin keresztül is elvárta.
Pici szobája ajtaja mindig nyitva állt. Gyerek, szülő, pedagógus, az iskola bármelyik dolgozója bármikor felkereshette örömével, gondjával, ötleteivel. Ő mindig mindenkinek a rendelkezésére állt. Fejlett empatikus egyénisége okán mindent meg lehetett vele beszélni. Bárki öröme az ő öröme is volt, a gondban segített. Szívesen vette az egyéni ambíciókat, kezdeményezéseket, ötleteket, ha a tanulók érdekeit szolgálták. Ezeket megvitatta az illetővel és szorgalmazta, tárja a nevelőtestület elé szándékát. Ha a testület tetszését megnyerte, a megvalósításban mindig lehetett számítani rá.
Nagyon szívesen beszélgettem vele, ezzel sokan így lehettek. Jó volt megbeszélni, mi nem megy jól, hogyan lehetne változtatni, a jót jobbá tenni, tervezgetni a jövőt. Olykor azon kaptam, hogy tekintete elréved, láttam, „befelé” gondolkodik. Ha valamiről gondolkodott, sosem a jelen állapotában vizsgálta csak, az izgatta, hogyan, hová, mivé fejleszthető.
Pályafutásom harmincöt éve alatt ő volt a legjobb igazgatóm. Ez az örömteli, intellektuálisan izgalmas időszak a 2000 és 2005 közé eső tanévek sora.
Chikán Enikő
nyugdíjas pedagógus
Magyari József
2005-
A MI ISKOLÁNK
Mint minden közoktatási intézmény, iskolánk is szerves része kell hogy legyen a város életének. Fontos, hogy felgyorsult világunkban felkészítsük diákjainkat illetve lerakjuk a megfelelő alapokat a középiskolai, egyetemi és a majdan munkában eltöltendő évekre. A helyes irány kijelölése már évtizedekkel ezelőtt megtörtént az Árpád Fejedelem Általános Iskolában. Az idegen nyelv /angol/ és informatika emelt szintű oktatása helyes iránynak bizonyult. Mondhatjuk ezt az alapján is, hogy tanítványainkat a középiskolai választásokban nagy mértékben segítik az itt megszerzett jó alapok. Folyamatosan eredményesen tanuló és példamutatóan viselkedő tanulóinkat a nyolcadik év végén Árpád Érem és Probitas kitüntetésben részesítjük. Az angol nyelv és informatika oktatásának eredményességét és magas színvonalát mi sem bizonyítja jobban, minthogy tagozatos tanulóink 70-80 %-a a 8. év végére középfokú nyelvvizsgát, illetve ECDL vizsgát tesz. Az angol nyelv és informatika oktatása 3. osztályban kezdődik el, heti 3 illetve 2 órában. Negyedik, ötödik évfolyamon emelkednek az óraszámok, ami 5. osztálytól heti 6 óra angol és 6. osztálytól heti 4 óra informatika lesz. Természetesen az oktatás ereje nem csak az emelt óraszámokon múlik, hanem a pedagógus elhivatottságán, a választott pedagógiai módszeren és a tananyag kiválasztásán is. Rendkívül fontos, hogy tanulóink jól megalapozott ismeretekre tegyenek szert a 8 év során magyar nyelv és irodalom és a matematika tárgy körében is. Ezért szorgalmazzuk, hogy tanulóink minél több városi, megyei és országos versenyen vegyenek részt személyesen, vagy levelezős formában. Ennek érdekében, kiemelt figyelemmel kísérjük az egyes témakörökben kiírt pályázati lehetőségeket, kiírásokat. Évtizedek óta nagy sikerrel és eredményességgel működik intézményünkben a „Beszélni nehéz” kör. Ékes bizonyítéka a számtalan országos elismerés amit kapott a csoport és vezetőjük is. Ennek elismeréseként rendezheti meg iskolánk már hagyományosan a megyei területi „Kazinczy Szép Kiejtési Verseny döntőjét. A fejlesztés, továbblépés lehetőségét rejti magába a jó iskolai könyvtár is. Aminek szerves része kell, hogy legyen a biztos könyvtárhasználat tudománya mellett a különböző informatikai eszközök ismerete és használata. A legfontosabb, hogy az interneten való tájékozódást elsajátítsák a gyerekek és azt tanulmányaik során hasznosíthassák. Jól felépített tematikával kialakított időbeosztással gyermekeink fejlődését szolgálhatja továbbra is. A sokoldalúság embereszményének követelménye miatt fontos, hogy tanulóink tehetségét fejlesszük, illetve színteret biztosítsunk azok kipróbálására. Legyen az ének-zene, rajz, földrajz, biológia vagy akár a sport bármelyik ága. Annak érdekében,hogy tanulóink tájékozottak legyenek a sport bármely ágában, már óvodás korban játékos sportfoglalkozást szervezünk nekik heti rendszerességgel. Intézményünkben öt szakosztály működik – mazsorett, sakk, kézilabda, atlétika, természetjárás – nagyon eredményesen. Iskolánk tanulóit felmérve, 1-8. osztályig, 66%-a sportol, több mint 30 sportágban, valamilyen szakosztályban, egyesületben. Versenyeredményeik városi és országos szinten is kiemelkedőek. Az ovisokkal elkezdett munka folytatásaként, sportorientációs osztályt is indítunk. Gyermekeink rendszeres úszásfoglalkozáson vesznek részt, már 1. osztálytól, a szülők támogatásával. A 2010-2011-es tanévben a 4.c osztály tanulóival a váci Vizi Sport Egyesület evezős szakosztályának szakemberei foglalkoztak. Régóta folyik az alsó tagozaton a szorobán oktatása, amivel tanulóink logikus gondolkodási képességét,és a matematikai probléma megoldó képességét tudjuk fejleszteni. Az írás, olvasás tudományát a jól bevált Meixner-módszer segítségével sajátítják el a legkisebbek. Fontos, hogy adjon az iskola egy olyan alapot mindenki számára, amire bátran támaszkodhatnak későbbi tanulmányaik, illetve életük során. Ezért törekszünk arra, hogy gyermekeinket az iskola falain kívül is érjék pozitív élmények. Így erdei iskolai programokat, színházlátogatásokat, honismereti tábort, sí tábort, kézműves foglalkozásokat, illetve kézműves tábort, iskolai koncerteket, tanulmányi és osztály kirándulásokat szervezünk. Nem maradhat ki programjaink közül a karácsonyi közös ünnep, a Luca napi koncert, a kulturális bemutató, melyekre nagy örömmel és lelkesedéssel készülnek diákjaink. Az alsó tagozatos gyerekek osztálykeretben köszöntik az édesanyákat. Elmaradhatatlan, hogy megemlékezéseket tartsunk nemzeti ünnepeinkről, erősítve ezzel is tanulóink identitástudatát, nemzeti érzelmeiket. Külföldi kapcsolataink közül a legrégebbi és a legstabilabb a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolával fenntartott baráti viszony. Ezenkívül finn és angol kapcsolattal is büszkélkedhetünk. Tanulóink Angliában tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Természetesen a természet ismerete és közvetlen környezetünk védelme is szerves része kell hogy legyen a ma emberének, ezért erősítjük és támogatjuk az öko szemléletet, ezért lett iskolánk lelkes öko iskola évekkel ezelőtt. A szabad vallásgyakorlás értelmében intézményünkben hitoktatás is folyik, katolikus református, evangélikus keretekben. Kapcsolatunk a város közintézményeivel, Művelődési Ház, Zeneiskola, Értéktár, Könyvtár, Múzeum, Tűzoltóság, Rendőrség, Vízmű, Főiskola, Középiskolák, Általános iskolák, Óvodák, Sportcsarnok, Uszoda, sportegyesületek, jó és gyümölcsöző. Folyamatosan változó világunk igényeit szem előtt tartva kell kialakítanunk az elkövetkezendő évek oktatási, nevelési irányait úgy, hogy az évtizedek alatt létrejött értékek ne vesszenek el, illetve átalakulásuk mindig a jövő emberét is jól szolgálja. Ezen célokhoz egy kiválóan együttműködő, egymást segítő közösségre van szükség. Úgy gondolom, hogy az Árpád Fejedelem Általános Iskolában minden feltétel biztosított ahhoz, hogy tovább haladjunk ezen az úton.
