Váci Árpád Fejedelem Általános Iskola

Alsós Énekkar  

Mi csak énekelünk…

“Csak énekelj, mert az ének jó dolog.
Csak énekelj, mert az ének szép dolog.
Csak énekelj, mert az énekben szív dobog.”
Bárdos Lajos

 Az alsó tagozatos énekkar a 2010-es tanévben alakult meg, ahol a gyerekek vidám gyermekdalok mellett megmutathatják, hogy milyen ügyesen csalogatják elő a hangokat szívükből. A zene, az együttmuzsikálás az egyik legnagyobb összetartó, közösségformáló erő. Kialakítja és fejleszti a kiművelt hallást, a tiszta énekhangot, figyelemre és fegyelemre nevel.

Hihetetlenül jó érzés egy ilyen közösségben énekelni. Olyan barátságok alakulnak ki, melyek különben nem jönnének létre. A kóruspróbáknak köszönhetően mindenki ismer mindenkit. Kellemes érzéssel tölti el a gyerekeket, hogy a folyosón végigsétálva nagyon sok az ismerős és a barát.

Az alsó tagozatos énekkar szerepel az iskola évnyitóünnepélyén, Árpád-napokon, Luca-napi hangversenyen, Karácsonyi ünnepségen, Kulturális bemutatón, az iskola vendégeit köszöntő műsorokon, kórustalálkozón.

Mivel az alsó tagozatos kórus még újonnan alakult, de mi sem bizonyítja jobban azt hogy a gyerekek szeretnek kórusba járni minthogy az énekkar tagjainak száma a kezdeti 15 főről mára 25-30 főre  duzzadt.

A kórustagok életkora 7-től 11 éves korig terjed. A kóruspróbák színhelye az iskola ének-zene szaktanterme  ahol hetente egyszer tartanak délutáni próbát. A próbák dalanyaga az évszakokhoz és ünnepségekhez igazodik.

Sok szeretettel hívlak és várlak benneteket,remélem  hogy sok örömteli percet éltek majd át  a zene varázslatos világában.

Kórusvezető: Dérné Laczhegyi Zsuzsanna
Próba:
 időpont: kedd 6.óra

Felsős Énekkar  

2009-2010-es tanév szeptemberében, újjá alakult az iskolai kórus. A kis létszámú, de annál lelkesebb csapattal kezdhettem meg a munkát. Már ebben az évben sok szereplésen vettünk részt: az Árpád-napok záró hangversenyén a Református templomban, Advent idején, a Luca-napi hangversenyen, nyugdíjas pedagógusok találkozóján, az iskolai karácsonyi műsoron. Tavasszal is kaptunk lehetőséget, hogy megmutathassuk tudásunkat és szórakoztathassuk közönségünket dalainkkal. Részt vettünk iskolánk tanulóinak munkáiból összeállított rajzkiállítás megnyitóján és a hagyományos májusi kulturális bemutatón, melyen bemutathattuk az évi repertoárunk nagy részét. Műsorunk felöleli a különböző zenei korszakok (középkor, reneszánsz, barokk, klasszikus) dallamait, és a mai igényes könnyű zenét is, vagyis nagyon változatos, amit fontosnak tartok. Büszkék lehettek magukra a kórustagok, hiszen a kulturális bemutatóra már háromszólamú kánonokat adtak elő, ami igen nagy feladat ilyen kevés gyerek (13) számára. Ezen kívül zongora és gitárkíséretes dalokat énekeltünk egy-egy ritmushangszerrel, fuvolával fűszerezve, színesítve azt. Az évzáró ünnepségen a nyárról szóló darabok között kétszólamú kórusmuzsika is szerepelt.

Az idei tanévben néhány taggal bővült énekkarunk, ami lehetőséget adott arra, hogy nehezebb kánonokat és kórusműveket is tanuljunk az év során. Hasonlóan az előző évhez, a rendezvényeket és hangversenyeket színesítettük műsorunkkal. Az idei év különlegessége volt, hogy japán dalt énekeltünk eredeti nyelven a művelődési ház rendezésében megtartott Japán nap megnyitóján januárban. Nem volt könnyű feladat eleget tenni ennek a felkérésnek, mert nagyon rövid idő állt rendelkezésünkre, de a gyerekek nagyon élvezték a felkészülést. Sokat nevettünk a japán szavak kiejtésének megtanulása közben, mert nyelvtörő játéknak is beillet, s akkor még nem tudtuk, hogy egy szörnyű katasztrófa miatt fogjuk majd feleleveníteni ezt a dalt egy év végi jótékonysági-koncertre.

A közösség olyan jól összekovácsolódott ez alatt a másfél év alatt, hogy az iskolai farsangon énekes-táncos produkcióval leptük meg a közönséget, nagy sikerrel.

A heti egy próba néha kevésnek tűnik a felkészülésre és a további fejlődésre, de a gyerekek lelkesedése és egy-egy külön próba beiktatása megoldja, ezt a problémát is.

Aki sohasem járt énekkarra feltehetné a kérdést: Miért jó kórusra járni, hiszen az igen sok munkával és elfoglaltsággal jár? Legjobb, ha a gyerekek szavait idézve válaszolok, a tavalyi Árpád Lapok cikkéből:

“Azért szeretek énekelni, mert felold és jó ezzel a kórussal lenni.”

Horváth Viktor 

“Én szeretek a kórusba járni, mert szeretek énekelni és nagyon jó a közösség. Nem év elejétől kezdtem, de már bánom, hogy kihagytam azt a pár hetet. Mindig vidám dalokat énekelünk.”        

Szűrös  Barbara 

“Azért járok kórusra, mert nagyon szeretek énekelni. Szép dalokat tanulunk, és nagyon élvezem az órákat.”

                                                                                                      Volentics Anna 


“A kórus nagyon lelkesen készül a szereplésekre. Szép dalokat énekelünk vidáman, jó közösségben. Élvezzük az együtt töltött időt, sokat nevetünk és beszélgetünk.”                   

 Nagy-Göde Fruzsina

A gyerekek szempontjain túl azt is fontosnak tartom, hogy miközben ők jól érzik magukat a próbákon, talán nem is tudják, hogy észrevétlenül több készségük és képességük is fejlődik, amit hasznosíthatnak más tantárgyak tanulásakor  és az élet egyéb területein is.

Befejezésül egy Kodály idézettel és egy közmondással szeretném még szemléletesebbé tenni az éneklés, illetve az énekkari munka fontosságát.

”Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.”

Ha énekelnél, de a hangod nem bír szárnyalni, mindig jön valaki, akinek a hangja már szabadabban szól, és veled énekel. És ekkor a te hangod is szárnyalni kezd. Ez a lelkek közötti kapcsolat titka.